Félnapos kirándulás Medina Sidonia-ba

A Kedves Olvasó már bizonyára unja, hogy majdnem minden úti beszámoló úgy kezdődik, hogy „már a föníciaiak…” meg „már a romaiak…”. Természetesen Medina Sidonia esetében sem tudunk ettől a felütéstől eltekinteni. Egyes feltételezések szerint ugyanis Medina Sidonia a föníciai Szidón1 városáról kapta a nevét (Ma Libanon harmadik legnagyobb városa..) Ezt ugyan semmilyen dokumentum vagy lelet nem támasztja alá, az biztos, hogy a rómaiak az i.e. I. században komolyabb települést hoztak létre a város mai központjának területén. Később, a vizigótok idején fontos, a sevilla-i érsekséghez tartozó egyházi alközpont volt.

A muzulmánok 712-ben foglalták el a várost, amit 844-ben a normannok módszeresen kifosztottak. (Ajánlott filmsorozat a Netflix-en: A vikingek. Az 5. évad egyes epizódjai játszódnak a mai Spanyolország területén is.) X. Alfonzó 1264-ben foglalta vissza Medina Sidonia-t és a város a későbbiekben is fontos szerepet játszott a muzulmánok elleni háborúban. 1440-től a város a Medina Sidonia-i hercegség birtokába került. Ez a hercegi cím a legrégebben folyamatosan betöltött öröklött spanyol nemesi pozíció.

A történelemből ennyi pont elég mára, nézzük a jelent: Medina Sidonia Cadiz megyében található, Sitio de Calahondá-tól (AP-7 200. km) 160 kilométerre 337 méter tengerszint feletti magasságon és a menetidő kb. 1 ¾ óra. Lakosainak száma csupán 12 ezer, ehhez képest rengeteg a turista látványosság és a vendéglátó hely. A város legfontosabb „iparága” a turizmus, emellett sok kisvállalkozás foglalkozik valamilyen helyi édesség előállításával.

Induljunk el viszonylag korán a Costa del Sol-ról, mert a városban 14 órakor minden (múzeum, templom, várrom) bezár és nyáron csak este 7-kor nyit ki újra.

Látogatásunkat kezdjük a Plaza del Punto környékén. A körfor- galomban egy fej nélküli római férfi szobrának másolata fogad minket. (Az eredeti szoborral később még találkozunk.)

Parkoljunk le vagy a Dia élelmiszer bolt, vagy a benzinkút alatt, kicsit lentebb található Mercadona parkolójában. Sétánkat kezdjük a Calle Salada-n, ahol a re- konstruált városfalak mellett elhaladva megpillantjuk a na- gyon mór stílusú Arco de la Pastora-t.

Forduljunk rögtön jobbra a Calle Espiritu Santo-n, majd balra a Calle Ortega-ba. A saroktól pár méterre a bal oldalon megtaláljuk a Museo Arqueológico-t, ami unikális a maga nemében, hiszen a szokásos múzeumi kiállítás mellett egy valódi római utcát és pár lakóépület romját is bele integrálták. A múzeum 2013-ban nyílt meg és mindenképpen megér egy félórás látogatást. A római lakóház romok mellett figyelemre méltók a római szobrok másolatai is. (Az eredetiek zömmel Cadiz-ban találhatóak.) A római emlékek mellett pár vitrinben vizigót és mór eredetű tárgyakat is bemutatnak.

Római kori utca

A lenti képen egy római kori lakóház maradványai

Haladjunk tovább a Calle Ortega-n és hamarosan megpillantjuk Medina Sidonia második legfontosabb templomát az, Iglesia Santiago el Mayor-t. Mindenképpen érdemes benézni, mert kifejezetten szép a faragott főoltár.

Innen a Calle Ortega-n, a Calle Espiritu Santo-n és a Calle Pimiento-n keresztül sétáljunk vissza az autónkhoz és induljunk tovább a város központja felé (a „Centro Ciudad” táblák mentén). 850 méter és 4 perc után megérkezünk a város főterére, a Plaza de Espana-ra, ahol nem lehet autóval megállni. Haladjunk át az Ayuntamiento épületébe beépített boltív alatt, majd kb. 200 méterre a jobb oldalon találunk egy lepukkant parkolót. A „helyi csávó” két €-t kér, de ticket-et nem ad. Ez mindig dilemma, de valószínűleg nincs jó megoldás.….

Sétáljunk vissza a Plaza de Espana-ra, nézelődjünk körbe, sétálgassunk a szemben lévő sétáló utcán. Ideje inni egy kávét vagy „caña”-t is. Ne feledjünk el benézni az impozáns Ayuntamiento (Polgármesteri Hivatal) aulájába, ahol a körforgalmas fejetlen római férfi szobor eredetije köszönt minket. (Illetve egy hasonló állapotú női szobor.) A két, i.sz I. századból származó, fehér márványból faragott torzókat 1926-ban találták a városban egy építkezés során és azóta is a Polgármesteri Hivatalt ékesítik.

Megint autóba ülünk és a GPS segítségével felgurulunk a Plaza de la Iglesia Mayor-ra. Itt nagy valószínűség szerint könnyedén találunk parkoló-helyet, de az ellenőrzés különben sem tűnik poroszos szigorúságúnak. Útközben áthaladunk az Arco de Belén-en (Betlehemi Kapu), közben so kat segít elmormolni néhány néma fohászt a tükrök épsé- gének megőrzése érdekében.

Akár ittunk kávét a Centrumban, akár nem, mindenképpen érdemes betérni a tér sarkában található kávézóba (Hotel Restaurante La Vista del Medina). Bár a kávé is ízletes, a fő feladat kisétálni a teraszra, ahonnan tényleg szívdöglesztő kilátás nyílik a városra és a környékre.

A Plaza de la Iglesia Mayor fő ékessége – kevésbé meglepő módon – az Iglesia Mayor de Santa María La Coronada. A templom nevét („a megkoronázott Szűz Mária”) III. Károly adományozta 1788-ban. Az andalúz gótikus és plateresque stílusú templom egy korábbi mecset alapjain épült a XVI. században. Mind a külső. mind a belső méretek imponálók és az emberben óhatatlanul felmerül a gondolat, hogy ezt a templomot a sevilla-i katedrális „kistestvéreként” tervezték és építették.

A templomba a korábbi kolostor udvarán keresztül lépünk be.

Rögtön szembetűnik a különféle építési és mű- vészeti stílusok kaval- kádja. Például a bejára- tunk melletti főkapu reneszánsz, a 15 méter ma gas, fából faragott főoltár plateresque stílusú.

A főkapuval majdnem szemben egy rokokó ol- tárral találkozunk, mintha csak Bécsben lennénk a Habsburgok udvarában.

Külön ki kell emelni a főoltárt, amely több tucatnyi elemből áll, 160 alakot tartalmaz és az új-szövetségi eseményeket mutatja be. Az oltár magassága miatt néhány elem jobban kivehető a fényképeken, mint a valóságban.

Itt utunk akár véget is érhet, de tiszta időben ne mulasszuk el felkeresni a Castillo, azaz a helyi vár romjait. Ehhez a Plaza de la Iglesia Mayor-ról haladjunk tovább egyenesen (azaz ne visszafelé, az Arco de Belén irányába) és forduljunk rögtön bátran kétszere jobbra. Két perc és 450 méter múlva megérkezünk a romokhoz, ahol 2 € ellenében be is engednek minket. A vár tényleg romos és nehéz elképzelni, milyen volt „romtalan” állapotában. A táblákon minden le van írva három nyelven, de nem is ez a lényeg, hanem a vár tetejére (közepére) épített kilátó platform. Innen tényleg fantasztikus a kilátás, nekünk sikerült egészen az Atlanti óceánig és Cadiz-ig ellátni, pedig nincs közel.

Az út végén, remélem egyet fognak érteni velem abban, hogy Medina Sidonia kifejezetten megér egy ½ napos látogatást. (Akár útközben Jerez de la Frontera-ba is, amennyiben esetleg ott szállnának meg.)

Sitio de Calahonda, 2018. május 15.

Réthy Imre