BASZKFÖLD II.


Baszkföld

Portugaleta

A baszkföldi utazást ott folytatom, ahol Bilbaóban abbahagytam. Portugaleta a Nervion folyó tölcsértorkolatának bal partján, az Atlanti-óceántól mintegy tíz kilométerre fekszik. Nevezetessége az 1893-ban átadott, ma is forgalmi célokat szolgáló Vizcaya híd, amely a folyó túlpartján fekvő Getxo nevű település Las Arenas városrészével köti össze. Lakosainak száma 45 285 fő (2021). Érdemes kitérni a látogatás célszerű időpontjára. Én a Bilbao-Santander utazás első állomásának választottam ezt a pont 700 éve alapított várost és hajnali 9 körül érkeztem ide, amikor a lakosok még éppen csak ébredeztek. Ez az időpont fotózási szempontból nem volt szerencsés, mert a hidat hosszában csak erős ellenfényben lehetett fényképezni (következő oldal). A fényviszonyok szempontjából a késő délutáni időpont tűnik ideálisnak és mivel egyáltalán nincs messze Bilbaótól, esetleg be lehet iktatni egy extra kirándulást ide. (Például ki lehet próbálni a hidat „élőben” is.)

Parkoljunk le a híd lábánál található tágas fizetős parkolóban (Parking Indigo – Zubi Alde). A kijárattól már látjuk is a híd impozáns acélszerkezetét, ami egy abszolút „függőhíd”, olyan értelemben, hogy a hídról függ egy félig zárt (leginkább a balatoni kompokra emlékeztető) tepsi (ebben utaznak az autók és az emberek), amit drótkötél szállít a két part között. Alapesetben pár méterrel a víz felszíne között, de hajóforgalom esetén akár 40-50 méter magasan is.

Portugaleta

A híd tervezési és építési folyamatában egyaránt részt vett Ferdinand Arnodin francia építőmérnök, aki a kábelgyártás, valamint a függőhidak építésének és javításának szakértője volt. A Vizcaya híd 61 méter magas és 160 méter hosszú. Ez egy függőhíd jármű- és utasszállításra alkalmas ingagondolával. Ez volt az első ilyen típusú híd a világon, így számos későbbi híd mintájául szolgált.

2006 július 13-án az UNESCO Világörökség részévé nyilvánították. Az UNESCO a Vizcaya hidat az ipari forradalom egyik legkiemelkedőbb vasépítészeti művének tartja, és kiemelte a fonott könnyűacél kábelek innovatív alkalmazását. (Wikipedia)

Portugaletába azonban nem csak az egyedi híd miatt érdemes látogatni, igen szép a folyóparti sétány és egy dombra épült belváros. A híd mellett a város másik műszaki „csodája” az a kb. 6-7 mozgójárdából álló, 2007-ben felavatott rendszer, amelyik a sem nem magas, sem nem meredek dombra viszi fel az embereket. Fénykép a mozgójárdáról a következő oldalon található. Középen: „Az első kávé a kihalt utca közepén”. Jobbra „Afrika anyát” ábrázoló szobor (Madre África).

Az előző oldalon két elegáns lakóház, valószínűleg a XIX. századból. Befejezésül lent az önkormányzat épülete (kivételesen a spanyol zászló is ki van tűzve).

Hondarribia (spanyolul: Fuenterrabía)

Ez a tengerparti település pont a francia-spanyol határ spanyol oldalán található, a Bidassoa folyó torkolatánál. Biarritz és San Sebastian között fekszik (itt van San Sebastian repülőtere is), lakosainak száma kereken 17 ezer. Két okból szerettem volna itt megállni:

  1. Tudtam, hogy pont ebédidőben érek ide.
  2. Szerettem volna megnézni a tengerpartot és a középkori óvárost.

Az első pontot tudtam teljesíteni, a másodikat sajnos nem, mert autóval nyáron itt sem lehet megállni a központ közelében. Ezért most még fényképeket sem csatolok. Viszont egyszer nagyon szívesen visszajönnék ide tavasszal, vagy koraősszel, de akkor megszállnék a régi várban kialakított paradorban.

Egy ilyen túrát kiválóan lehet kombinálni Biarritz és Saint-Jean-de-Luz meglátogatásával. Egy másik írásban már említettem, hogy Saint-Jean-de-Luz történetének legkiemelkedőbb pontja XIV. Lajos és Mária Terézia spanyol hercegnő 1660-ban kötött házassága. 1659-ben Mazarin bíboros több hónapot töltött Saint-Jean-de-Luzban, ahonnan szinte napi kirándulásokra indult a Bidassoa folyó Fácán-szigetére a francia-spanyol találkozókra, amelyek eredményeként létrejött a Pireneusi Szerződés. A megállapodás egyik záradéka volt XIV. Lajos házassága Mária Teréziával, Spanyolország infánsnőjével. Ezt csak azért ismétlem meg most, mert a fent említett Fácán sziget (területe 9.820 m2) pont Hondarribia mellett (a várostól 7 km-re DK-i irányban) található, a folyó torkolatában. Az csak „hab a tortán”, hogy a Fácán sziget a Föld legkiseb kondomíniuma, amit minden évben hat-hat hónapig felváltva Franciaország és Spanyolország felügyel.

Arroka Berri

A szerény külső egy kiváló éttermet takar, ahova hetekkel korábban foglaltam asztalt és ez nem volt felesleges. Délután kettőkor a nem kicsi étterem már dugig volt láthatóan jómódú, tradicionális spanyol (baszk) családokkal. Kevés dolog van, amit irigyellek a spanyoloktól, de ez a mentalitás (és anyagi lehetőség) benne van a „top háromban”. OK, nyár volt, turista szezon, de ennek ellenére a klientúra egyáltalán nem turistának, sokkal inkább törzsvendégnek tűnt.

Mind a kiszolgálás, mind az ételek minősége kiváló volt, az egész stílus és hangulat talán még az El Higueron-ra hasonlított a legjobban. Csak már újra itthon vettem észre, hogy Hondarribia-ban egyébként négy (!) Michelin csillagos étterem is található, de az Arroka Berri nincs köztük. Mondom, 17 ezer lakosa van a településnek, kevesebb, mint Budakeszinek.

San Sebastian (baszkul Donostia)

A méltán világhírű San Sebastian innen csak 20 kilométer. Parkoljunk le egy hatalmas mélygarázsban, aminek neve Parking Boulevard Telpark. A szoros napirend egy kb. kétórás belvárosi sétára ad lehetőséget. Utóbb kiderült, hogy ez sajnos kevés volt a város alaposabb megismerésére, mert kimaradt például az óváros és a Palacio de Miramar. A következő oldalon a térkép mutatja az általam megtett utat. Az útvonal a Belváros összes fontos pontját érintette.

Sétánkat kezdjük a folyóparton, a Victoria Eugenia Színház és az elegáns Maria Cristina Hotel megtekintésével. Nem, a színházat nem Pablo Escobar, hanem XIII. Alfonz spanyol király feleségéről, Victoria Eugénie Julia Ena von Battenberg- ről nevezték el. A hölgy Viktória brit királynő unokája és I. János Károly spanyol király nagyanyja is volt.

A szálloda névadója Maria Christina von Habsburg-Lothringen, XII. Alfonz felesége, XIII. Alfonz édesanyja, aki 17 évig volt Spanyolország régense. San Sebastián és a spanyol királyi korona szoros kapcsolata II. Izabellával kezdődött, aki a XIX. század közepén a városban töltötte a nyarakat, hogy tengeri fürdőt vegyen. A kötelék még rősebbé vált, amikor Maria Christina özvegyként San Sebastianba költöztette az udvar nyári székhelyét. Ekkor épült angol stílusban a Palacio de Miramar.

A hídnál forduljunk jobbra az Askatasuranen Hiribidea-ra (magyarul: Szabadság út). Ez San Sebastian egyik legelegánsabb főutcája, rengeteg üzlettel és nyüzsgő tömeggel. Az utca végén a tengerparti Hotel de Londrés y de Inglaterra hivogat minket egy sörre a földszinti bárban.

Na, itt aztán van bámulni való. Alig lehet a tengerparti strand végét látni, olyan hosszú. Mellette Spanyolország leghíresebb tengerparti promenádja húzódik. (Csak itthon vettem észre, hogy a lenti fényképen középen a távolban látható a Palacio de Muramar vöröstéglás épülete is. Láthatólag ideális helyszínt választottak a királyi család nyári rezidenciájának.)

Következő megállónk a Del Buen Pastor Plaza-n található katedrális épülete.

A templom neogótikus stílusban épült a XIX. század végén (ezért emlékeztet halványan a budai Mátyás templomra) és a felavatásán jelen volt a teljes királyi család, Maria Christina régenssel és az akkor csupán 11 éves XIII. Alfonzzal. A térről induljunk tovább ÉÉNy irányában a Hondarribia Kalea-n, majd kellő időben forduljunk jobbra a Gipuzkoa Plaza felé. A tér méltán leghíresebb épülete a José de Goicoa által tervezett és 1885-ben befejezett Palacio de la Diputación (kormányzati palota), amelyben jelenleg csak Gipuzkoa megye Erdészeti Hivatala székel. Magáról a palotáról a sok fa miatt nem tudtam értékelhető fényképet készíteni, de lentebb két kisebb részlet. A feltűnő hasonlóság a párizsi Operaházzal nem a véletlen műve.

A térről már visszafelé haladunk a parkoló irányába, de feltétlenül együnk egy kis kitérőt a közeli kikötőhöz. Útközben számtalan Belle Epoque (1871-1914.) korabeli lakóházzal találkozhatunk.

Néhány általános információ Sab Sebastan-ról

San Sebastian, hivatalos nevén Donostia–San Sebastián a Vizcayai-öböl partján fekszik, 20 km-re a francia–spanyol határtól. Gipuzkoa megye fővárosa, a település lakossága 2021-ben 188 ezer fő volt.
A fő gazdasági tevékenységek szinte teljes egészében szolgáltatásalapúak, a kereskedelemre és a turizmusra helyezve a hangsúlyt, mivel régóta Spanyolország egyik leghíresebb turisztikai célpontja. A város kis mérete ellenére az olyan események, mint a San Sebastian Nemzetközi Filmfesztivál és a San Sebastian Jazz Fesztivál nemzetközi dimenziót adtak a városnak. San Sebastian a lengyelországi Wrocław mellett Európa kulturális fővárosa volt 2016-ban. (Wikipedia) Búcsúzzunk San Sebastian-tól és a Baszkföldtől ezzel a csodás fényképpel (ez az egyetlen, amelyik a Wikipedia-ról származik)! Az utazás második szakaszában Cantabriaval ismerkedtem.

Telki, 2022. november 27.